Tettes a túlvilágról [antikvár]

Bálint és Teréz kiszálltak a kocsiból és fedezéket keresve a sarkon maradtak. Pintér és Kerpesics gépkocsin a tér felé hajtott. Ott ugrottak ki és a rendőrök közt foglaltak tüzelőállást. - Lobó! - kiabálta Bálint. - Be van kerítve, adja meg magát! Lobó kinézett egy pillanatra és már tüzelt is. A golyó Bálint mellett csapódott a falba. Teréz valamit súgott Bálintnak. Az bólintott, és a lány eltűnt. Rohant végig a Váczi utcán, befordult a Régiposta utcába és onnan a Galamb utcába, a Százéves vendéglőbe. Az amúgy is megriadt vendégek elhűltek, amikor meglátták a pisztollyal belépő lányt. - Nyugalom! Rendőrség! - mondta, és elkapta az egyik pincér karját. - Vezessen oda, ahonnan kilátni az egyetem kapujára! De ne gyújtson világosságot! Közben odaért hozzá Pintér is. Ketten követték a pincért. Beléptek egy sötét helyiségbe. Az utcáról fény derengett befelé. Kint csönd volt. Pintér Terézhez fordult. - Te lőjél a jobb oldali ablakból, bár takarva van, de megijed a lövéstől, és átugrik a másik oldalra, hogy fedezze magát. Akkor lövök én.