kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Arany János - Tillaárom Haj! [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/741/4428741.jpg "Arany János - Tillaárom Haj! [antikvár]")
Részlet a könyvből:Magyar verőfényKülső mértékkel mérve: Petőfi Sándor csak halálának mitológiai nagyszerűségében volt szerencsésebb Arany Jánosnál. Mindkettőjük élete ugyanaz a szegénysor, nyűgnek érzett iskola, kóbor kivertség; később a boldogsághoz szűkreszabott kenyér, és az életből való kiábrándulása alkalmak bő sorozata. Csakhogy Petőfi a minden ártalmat kivető, gyorsan, könnyen gyógyuló fiatalság. Arany öreg szülők kisöreg gyermeke. Benne megülepednek és befelé dolgoznak az élet...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4600 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:Magyar verőfényKülső mértékkel mérve: Petőfi Sándor csak halálának mitológiai nagyszerűségében volt szerencsésebb Arany Jánosnál. Mindkettőjük élete ugyanaz a szegénysor, nyűgnek érzett iskola, kóbor kivertség; később a boldogsághoz szűkreszabott kenyér, és az életből való kiábrándulása alkalmak bő sorozata. Csakhogy Petőfi a minden ártalmat kivető, gyorsan, könnyen gyógyuló fiatalság. Arany öreg szülők kisöreg gyermeke. Benne megülepednek és befelé dolgoznak az élet mérgei. Petőfi költészetének boldogság-csúcsain az üdvösség határmesgyéjéig iramodott fel, - Arany óvatos mérőónjával babiloni bánatvizek mélységeit kutatgatta és zárkózottan hallgatott a kisvilágról, melyben neki is csillagos volt az ég.A lélekalkat különbsége ez. A bíborpiros és a sötét, nehézvérű emberé. Arany bármily viruló zöldágon is: aligha írt volna több mosolygó verset.Kifürkészhetlen magasabb bölcseség ad azonban az embernek minden körülmény közt valami lelki fegyverzetet, utolsó menedéket. A búlátottnak is, ha már semmit nem tehet a magán, máson és a világ legszentebb eszméin, javain megesett kár ellen, felkínál egy szenvedő, de fölényes fintort. Arany János "kétségb'esett kacajnak" keresztelte ezt a könnyebbülést. Jómaga költészetében soha semmin sem nevetett nagyobbat, mint a lelkével vérezve végigküzdött szabadságharc bukásán. Pedig ez életének egyik fősebe volt, melyhez csak hőn szeretett leányának halála mérhető. Egész époszban kacagta el könnyeit a nemzeti tragédia paródiájában, a merészet és nagyot álmodó vajda és a puskaport ezalatt játékosan eldurrogtató cigányhad felett.
Termékadatok
Cím: Tillaárom Haj! [antikvár]
Szerző:
Arany János
Kiadó: Lepage Lajos Könyvkereskedés
Kötés: Vászon
Méret: 130 mm x 190 mm
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............