Táncrend nélkül [antikvár]

Lévai ​Katalin könyve egy női politikus rendhagyó naplója, amely nemcsak a szerző múltjába és gyerekkorába viszi vissza az olvasót, hanem a nemzetközi politikai világ olyan kulisszái közé is, amelyet kívülálló nem ismerhet. Könnyed elbeszélő stílusban, közszereplőtől szokatlanul őszinte hangon mutatja be ezt az univerzumot, amelyről eddig csak súlyos mondatokat olvashattunk. A szerző szociológus, egyetemi tanár, az Esély folyóirat főszerkesztője volt, majd egy váratlan fordulattal az ország első esélyegyenlőségi minisztere lett. Most az Európai Parlament képviselője. A sikeres életpálya mögött azonban kemény küzdelem áll. Lévai Katalin először engedi be az olvasót magánélete rejtett világába, és vállalja azt is, hogy kudarcairól, csalódásairól, „butasága történeteiről” vallomást tesz. Megírja, hogyan lett miniszter, és hogyan nem lett köztársasági elnök. Ír a szerelmeiről, az anyaság élményéről, a nyugati egyetemeken szerzett tapasztalatairól, a keleti kultúrák iránti vonzalmáról. Egyéni képeket villant fel Pestről, Brüsszelről, Párizsról, Cannes-ról, miközben a nők, az európai kisebbségek, vagy éppen a bevándorlók helyzetét is elemzi. Visszafogott intimitása, olykor felcsillanó humora és sajátos női érzékenysége különös hangulatba ringatja az olvasót, aki egy szokatlan politikus szokatlan könyvét tartja a kezében.