A csillagom, ott az égen [antikvár]

Részlet a műből:"Előszó helyettNéhány szót írok verseim elé. Hatvan évesen kezdtem el írogatni, csak úgy a magam szórakoztatására. Lesz, akit megmosolyogtat, de ne szégyelljék, ha néha könnyet csal a szemekbe, szomjasak az egerek, itatni kell őket. Nincs bennük ijesztő sárkány, csak cicák, malacka, mókus, nyuszik. Van, amikor magamról írok, de sok az álmodozás a múltrólvagy a jövőről. Az élet nem mindig habos torta, ám csendes csodákkal van tele. Ha e sorok hatására embertársaink jobban figyelnek egymásra, s csak egy lépéssel közelebb kerülnek a jó Istenhez, akkor azt mondom: munkám nem volt hiába.Főiskolás unokám így nyilatkozik néhány versről, mai szavakkal: Mama, ez tök jó! Remélem, igazat adnak neki. Idézem egyik versem befejező sorait: Ma a szegény legény autóval jár, békából sem lehet ma már király, Kis maci mézeket nem dézsmálja, O a csöpp unokánk hálótársa. Maradok tisztelettel, 74 éves ősz fejjel.Kabai Györgyné (Julika)"