Bővebb ismertető
Aki Vasadi Péter verseinek világába lép be, az fölismeri benne a jelen időt, amelyben élnünk adatott, s az Evangéliumot (háttérként is), pontosabban magát Jézust. Megsejti az olvasó az „önkiüresítést", mi megváltásunk lényege... Persze ez s ilyen a költő történelem- és világszemlélete. Ennek ábrázolásai ütközteti Péter költészetét nemcsak a posztmodern, hanem a mindenkori világgal is, mely gyakran megfeledkezik arról, aki teremtette. Ugyanakkor sajátos, fénybe vonja az emberből kiolthatatlan paradicsom emlékezetet. A nagy költészet nem modern és nem elavult: m Ki mélyén egyetemes; a szentnek vonzásában kíséri el az emberiséget az utolsó napig, de látni engedi azt is, ami utána következik, bár „tükör által homályosai (1Kor 13,12). Nem mond „a szükségesnél több"-et, nem szikráztatja ,,a fölcicomázott semmi"-t; itt egy érintett költői beszél mondatnyi szünetekkel".