A hetedik [antikvár]

Részlet: "Rímekbe szedett élet Az Újhegyi könyvtárban tartotta meg a Kőbányai írók, Költők Egyesülete az e havi esedékességű klubnapját október 16.-án. A technikai és adminisztratív teendők után egy romantikus életút utóbbi tíz évének termését, Farkas Viola költő, író munkásságát és életének egy szeletét ismerhette meg a tagság. A kezdés előtti csendes zsongás, az egyesület tagjai különféle köteteket lapozgatnak, a következő antológiába tervezett verseket egyeztetnek, beszélgetnek, Kertainé Marika adminisztrál, Kanizsa József az október 26.-ai eseményre osztogatja a meghívókat. Majd többen is szinte egyszerre jelzik, ideje kezdem, idő van. Kertainé Pintér Sándort kéri fel, hogy néhány életrajzi részletet olvasson fel Viola első kötetéből. Talán emlékszik a kedves olvasó, hogy október 16.-án meglehetősen pocsék idő volt. Reggeltől esett az eső, utálatos, nyálkás, szeles idő volt. Délután négy körül elállta az eső, sőt, fél öt körül, mire Farkas Viola kezébe vette az első könyvét és megkezdte írásainak, életének bemutatását, még a nap is kisütött. Szinkronban volt a változás azzal, ahogy a kedvesen mosolygó, az idegenek számára talán sokszor színpadias mozdulatokkal beszélő Viola életének kezdeti, szegénységben töltött időszakát kezeli. Jókor jött a napfény, hiszen jelezte, Viola hetedik kötete már nyomdában van, s jelezett egy nagyszerű magánéleti eseményt is. Viola dédike lett! 2009-ben megjelent kötetének ezt a címet adta: Még színen vagyok. Érdemes beleolvasni a - rendhagyó módon a borító belső fülére írt címadó - versbe. "Még a színen vagyok/Jelentem, jól vagyok/Ha lesz még ajándék,/ Mindent elfogadok." Nos, vajon ajándék-e vagy jövőbe látás, hogy 3 évre rá már a hatodik kötete jelent meg Örömkönnyek címmel, a Holnap Magazin kötetek sorozatában. Hallgatva az életrajzi adalékokkal fűszerezett felolvasást, a rímekbe szedett életet, egy nagyon erős nő alakja rajzolódott ki az egyesület tagjai előtt."