A honnak foglalása [antikvár]

„Magyar vagyok Magyarnak születtem Magyar nótát dalolt a dajka felettem Magyarul tanított imádkozni anyám Te érted édes gyönyörű szép hazám." Ezt a verset anyukám 1918-ban elemi iskolában tanulta is halála előtt 1995-ben mondta el nekem. Én már nem tanultam hasonló verset az iskolában. Mikor befejeztem A HONNAK FOGLALÁSA című verseimet, úgy gondoltam, mielőtt nyomtatásban is megjelentetném, - a kéziratot odaadom egy pár ismerősömnek, barátomnak, költő társamnak. Egy kívül álló mindig tárgyilagosabb, mint én magam. Érdekes vélemények születtek. Mindegyikük másképp érti, értelmezi „ha értelmezi", a Hazát, Nemzetet, Családot, a munkát, a munka megosztást, a nő-férfi kapcsolatát, a gyermekhez, gyermekekhez, és egymáshoz való viszonyát, segítségnyújtást, védelmet, kölcsönös megbecsülést, és az egyszerű és a nagyszerű emberek szeretetét. Azt tartom helyesnek, ha mind a négy véleményt beillesztem, ebbe a kis „kötetbe", hogy érzékelje az olvasó, a „társadalom véleményét", sokszínűségét.