Bővebb ismertető
Részlet:
Árva nemzetség, Erdély népe Te,
Ki szegény lelkem pajzsra emeléd,
Ki meghallgatod mindig a szavam,
Ha magányomból kilépek eléd:
Állj meg ma vélem egy szokatlan szóra,
Hadd legyen ez a csöndes esti óra
Egy fájó, nehéz, komor vallomás.