A tavasz virágai [antikvár]

TRIANON Mindig vannak olyan szervek Hol igazság csorbát szenved. Szemérmetlen döntést hoznak Mit pimaszul eltúloznak. Ez történt ott Trianonban, Szívem lázad és felfortyan Történelem szégyenfoltja, A jogokat eltiporta. Ha Petőfi feltámadna. Erre méltó választ adna, Mert Európa ezt eltűrte, Pirulhatnak szégyenükbe. Az idő már jól elszaladt, Az országunk csonka maradt, Petőfiként én lázadok, Revíziót nem várhatok. Ily döntések ma is vannak, Melyek nyugton sose hagynak, Igazságért szót emelek. Míg betörik a fejemet. Ettől én meg nem riadok, A vétómnak hangot adok, Ha tömegek majd ezt teszik, A bírók is észreveszik. Mondhatnák rám irredenta. Kit érdekel ugyan ez ma. A szívemet csak feltárom Másoktól is ezt elvárom. ím,, iili ¦ :rjí ; ,¦• if • > I ' ¦ • I. '/ •. f í t ¦ j' ! I ¦ ' 1 >í v -"v ÍL'^''.-