A természet titkai [antikvár]

Előszó Az idő gyorsan Elszáll tova, S az idő mégis Az örökké Valóságnak A titkos árnyéka. Ha szeretem A természetet S nem szennyezem Érzem a felelősséget Érzelmi ajándékot Kapok, s érzek, S a világ visszhangja Az amit belekiáltasz Legyen mélységes a tartalma A hiányosságot a Lelki tűz képes felolvasztani Ha a belső vágyódásod Az izzás önátadása Megérzi ezt a természet A Föld, az ember szerető anyja. Szeretet szentséggel Teli a természet Ha beragyogja Az Úr a fényével!