Bővebb ismertető
Prelúdium
A salakot vigyed magaddal halálig?
Tudod, mi mindent őriz meg a tüdőd? Zugaiban ott a világ megbújó mérge, a leülepedett kátrány, korom, a megismerés tüzének, az előd
örökké hajszolt, megszerezni vágyott kincseinek maradéka, az amit emberöltők sorával hitelesít a befogadó tér, idő szájából
neked juttatott levegő, az lebeg letagadhatatlan beavatások nyomai fölött, oxigénszegény szél,
ezért légy kíméletes, se vele, se mással ne égesd ki a benned biztos helyre talált élethamis aranyból
a salakot. Vigyed magaddal halálig.