Alvó sineken [antikvár]

Kedves barátom,távoli névrokonom, Kazinczy Ferenc, mikor egy kassai könyvkötőműhelyben felfedezte Baróti Szabó Dávid néhány hexaméterét, azonnal postakocsira ült, hogy meglátogassa Bécs városában a költőt, akiről csak annyit tudott még, hogy verseket ír.És nem tudom mi lesz ezekből a versekből, amiket ön írt - és mi lesz Önből, aki verseket ír. De az a tény, hogy verseket ír, olyan korban, amikor a vers nincsen divatban, meghat és lenyűgöz - mert Csokonai korában akadt egy Csokonai, aki divatbahozta. Ki tudja, talán éppen ön az - ez a remény megéri nekem az erőfeszítést, amivel szemérmemet leküzdve, olyan pózban, mintha erre illetékesnek tartanám magam, útjára bocsássam önt - ön pedig vegye erőfeszítésemet, ezt a pár sort, annyira, mint amennyire Kazinczynak volt szüksége, hogy postakocsira üljön.Mélyen üdvözliKarinthy Frigyes