Angyal [antikvár]

Test, lélek, olvasás A szöveg expanziója megállíthatatlan. Felkapom a fejem, mert már megint nem tudom, honnan kezdődik az olvasás, honnan kezdődik az olvasó szöveg. Nagyon kiéhezett rád az írás, hiszen alighogy belemászol, máris szabadságra kötelez. Kinyitja a testét. Nemcsak engedi, hogy hozzáérj, hanem magához vezet. Magához nyúl rajtad keresztül, ilyen szövegek ezek. Ezért rakja tele magát izgató pontokkal, amelyeknek céljuk van: magára vonni az olvasó tekintetet, s elnyelni azt. Titkokba avat be, megjátssza a személyest, levetíti a nemlétező lélek szertartásait. Igen, ez az. Szétjátssza a lélek helyét, folyton visszatér a lélek egymásba nyíló szobáiba. Átrágja magát a papírfalakon, szinte statisztikai pontossággal veszi számba a megmaradó anyagot, amit a lélek még magába zárhat. De ez már nem a lélek. Test, amely folyton új helyet keres megrendezett jeleneteihez, amelyek lerázhatatlan erővel ruházzák fel a szöveget. A test hatalma elől ugyanis (még) nincs menekvés. Még nyers börtön, még titokzatos lehetőség, állítja a szöveg. Folyton mozgásban vagyunk ebben a testben, nincs megállás, egy fordulónál egy másik lehetőségünkbe ütközünk, metamorfózisokon megyünk át, amelyek „vért és magot" kívánnak, elhagyjuk magunkat, majd egyesít a kipróbált félelem, a jóleső szorongás. Könnyű kis játék. Nem kell mást csinálni, csak felépíteni, felöltöztetni, majd feldarabolni, kibelezni, aztán pedig elkülöníteni testünk darabjait, variációkat találni a testre, amely nem lélek, s amelynek nincs neve és eredete. Ameddig ez a játék nem megfosztásként éli meg önmagát, ameddig az expanzió szolgálatában áll, addig elemi erejű. A miniatűr szituációk, amint megteremtődnek, majd szinte azonnal semmivé lesznek, olyan helyeket villantanak elénk a test idejében, a mikrorealizmusok forgataga olyan tereket vetít elénk, amelyek, érezzük, a test húsába égetik magukat. Alternatív világok jönnek létre, amelyek annyira függetlenek egymástól, hogy viszonyíthatat-lanok, s nemcsak egymáshoz. A kaleidoszkóp, a differencia tökéletesen működik. „Most, hogy felébresztetted a szörnyet, törődj is vele." Aha, hiszen eddig is, mint mindig: megyek olvasni. Németh Zoltán 5