Bővebb ismertető
Emberek a tanyán
[Kurucz D. Istvánra emlékezve)
Nem szólnak, csak a szemedbe néznek. Tudják, hogy honnan jössz, ki vagy.
A feketét mondják feketének. Hitet még soha nem cseréltek, s torkukban reszel valami vad, sanyarú, ősi sors fenéje.
Behavaz mindent az álmuk. A csend. S míg alszanak, lovuk arcán mereng a holdfény.