Az elsüllyedt városban [antikvár]

INVOKÁCIÓ Ismertétek a balga költőt? (tegnap még itt járt s oktatott) ki éjszakánként úgy üvöltött, hogy rémülten forogtatok, a borbély sárga címerére kiáltozott, azt hitte : hold, s végül kicsordult drága vére, acélsinekben megbotolt. Kemény kerék morzsolta szerte konok fejét, a bölcselőt, vérét a földdel elkeverte, sovány testéből dudva nőtt, a karja nem mozdul, hogy intsen, okos szemével nem tekint, oly nehéz elhinni, hogy nincsen, hogy sárrá porrá lett megint * Mi volt a test, amely bezárta s határait jelölte meg? a hús, a csont, a vér, a sárga velő, az in és az ideg? Néhány rész viz, hidrát, meg foszfor kivált köréből, sürü lett, egyénné lázadt a gonosz por, mit összetart az őrület,