Bővebb ismertető
Prophétész: görög szó, jelentése: „az, aki előre mond", aki előre mondja meg a jövőt és a való igazságot. A költő-prófétát éppen ezen tulajdonsága miatt a gondolkodókat nem kedvelő államformákban elhallgattatják, vagy legalábbis igyekeznek szavainak hatáskörét a lehető legszűkebbre korlátozni. Ezért hangozhatik így Kovács János felszólítása: „Jöjjetek hát, ti űzött elmék: magányos költők, aluljárók szociológusai!" Világjobbító szándéka világnyi méretű - ezért is él az univerzális kultúra szimbólumrendszereivel, allegóriáival de legfőképpen honi országos gondjaink izgatják. Könyve egy Széchenyitől származó mottóval kezdődik. „A pusztítás démona megszállotta e planétát, amelyen mi, emberek élünk " A versek ihlető anyaga mindig a mai magyar valóság, s ehhez szolgálnak, „mozgósított képtárként", a magyar költészet emlékein kívül a világirodalmi reminiszcenciák. Sokszor és sokat idéz, de nála ez nem a ma divatos intertextualitás-igény előtti meghódolás, se nem a „vendégszövegek" másoktól ismert alkalmazása, hanem az egyetemes kultúra újraegyesítése a magyar század- és ezredvégen.