Az érem két oldala [antikvár]

A Tisza Az ősi, vad folyónál ültem, s a hullámain a lámpák fényét néztem. Augusztus huszadikán: Szolnokon, Még a mai nap is eme folyót bámulom. Az idő olyan kettő óra lehetett, Amikor megérkeztem, s kerestem a helyemet. Volt aznap: repülő s hajó show, És énekesek, zenészek emberek sok, de mégis minden jó. De én mégis oly egyedül éreztem magam, Mert amerre csak néztem mindenki a párjával van... Leszállt az est, a helyzet nem változott, A parton még többen jelentek meg a szerelmes fiatalok.