kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ágh István - Az örvénylő-szívű vándor [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/384/5036384.jpg "Ágh István - Az örvénylő-szívű vándor [antikvár]")
Az örvénylő-szívű vándor [antikvár]
Ágh István, Asperján György, Banos János, Barcs János, Bari Károly, Bella István, Benke László, Bertók László, Bihari Sándor, Borbély János, Böröndi Lajos, Buda Ferenc, Büki Attila, Cs. Nagy István, Csorba Győző, Csukás István, Czigány György, Döbrentei Kornél, Elek István, Fodor András, Galambosi László, Herczeg Árpád, Horgas Béla, Jánosy István, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Kapecz Zsuzsa, Károlyi Amy, Kárpáti Kamil, Kerék Imre, Keresztes József, Kiss Benedek, Labancz Gyula, Magyar József, Marsall László, Matyikó Sebestyén József, Mester Attila, Mogyorósi Erika, Nagy Gáspár, Nagy László, Orbán Ottó, Osztojkán Béla, Pákolitz István, Papp Márió, Parancs János, Páskándi Géza, Pátkai Tivadar, Pécsi Gabriella, Pétercsák Maxim, Petri Csathó Ferenc, Petrőczi Éva, Pinczési Judit, Pintér Lajos, Rab Zsuzsa, Ratkó József, Réz Ádám, Rózsa Endre, Simai Mihály, Simon Lajos, Szepesi Attila, Szikszai Károly, Szokolay Zoltán, Szöllősi Zoltán, Tamkó Sirató Károly, Tandori Dezső, Thinsz Géza, Tolnai Ottó, Tornai József, Tóth Bálint, Tóth Erzsébet, Tóth László, Tűz Tamás, Urr Ida, Utassy József, Vas István, Vasadi Péter, Vass Levente, Verbőczy Antal, Veress Miklós, Vészi Endre, Villányi László, Weöres Sándor, Zalán Tibor, Zelei Miklós, Zelk Zoltán, Zsirai László
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1340 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Az örvénylő-szívű vándor [antikvár]
Szerző:
Ágh István
,
Asperján György
,
Banos János
,
Barcs János
,
Bari Károly
,
Bella István
,
Benke László
,
Bertók László
,
Bihari Sándor
,
Borbély János
,
Böröndi Lajos
,
Buda Ferenc
,
Büki Attila
,
Cs. Nagy István
,
Csorba Győző
,
Csukás István
,
Czigány György
,
Döbrentei Kornél
,
Elek István
,
Fodor András
,
Galambosi László
,
Herczeg Árpád
,
Horgas Béla
,
Jánosy István
,
Jékely Zoltán
,
Juhász Ferenc
,
Kalász Márton
,
Kántor Péter
,
Kányádi Sándor
,
Kapecz Zsuzsa
,
Károlyi Amy
,
Kárpáti Kamil
,
Kerék Imre
,
Keresztes József
,
Kiss Benedek
,
Labancz Gyula
,
Magyar József
,
Marsall László
,
Matyikó Sebestyén József
,
Mester Attila
,
Mogyorósi Erika
,
Nagy Gáspár
,
Nagy László
,
Orbán Ottó
,
Osztojkán Béla
,
Pákolitz István
,
Papp Márió
,
Parancs János
,
Páskándi Géza
,
Pátkai Tivadar
,
Pécsi Gabriella
,
Pétercsák Maxim
,
Petri Csathó Ferenc
,
Petrőczi Éva
,
Pinczési Judit
,
Pintér Lajos
,
Rab Zsuzsa
,
Ratkó József
,
Réz Ádám
,
Rózsa Endre
,
Simai Mihály
,
Simon Lajos
,
Szepesi Attila
,
Szikszai Károly
,
Szokolay Zoltán
,
Szöllősi Zoltán
,
Tamkó Sirató Károly
,
Tandori Dezső
,
Thinsz Géza
,
Tolnai Ottó
,
Tornai József
,
Tóth Bálint
,
Tóth Erzsébet
,
Tóth László
,
Tűz Tamás
,
Urr Ida
,
Utassy József
,
Vas István
,
Vasadi Péter
,
Vass Levente
,
Verbőczy Antal
,
Veress Miklós
,
Vészi Endre
,
Villányi László
,
Weöres Sándor
,
Zalán Tibor
,
Zelei Miklós
,
Zelk Zoltán
Zsirai László
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9630167662
Méret: 130 mm x 180 mm
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító.
1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).
Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)
Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)
Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).
Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)
Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)
Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............