Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Midőn a rengő, sivár kővadonra
Leszáll az ólmos, lomha nyugalom,
A vétket renyhén karjaiba vonja
És szendereg a bűnös Babylon;
Köröskörül kihal a zajgó élet
S szivembe ömlik a lágy, méla csend, -
Én átölelve szárnyain az éjet,
Keresztülszáguldom a végtelent . . .