Balassi Bálint összes versei [antikvár]

Az első világháború után, Dézsi Lajos fontos Balassi kiadásának megjelenésekor Babits Mihály keserűen jegyezte meg, hogy "a magyar lélek", "példátlan közönnyel" ejti el multjának értékeit, a "a legszentebb, erőtadó szavak kiesnek memóriánkból". Most, amikor szabadságunk tizedik esztendejének harmadik Balassi kiadását nyújtjuk át az olvasó kezébe, tanulságos idézni ezeket a szavakat. Hozzákezdtünk ahhoz, hogy századok mulasztását pótoljuk, hogy a nemzeti köztudatban is arra a helyre állítsuk Balassit, amely megilleti: multunk legnagyobb értékei közé. Balassi nagy költő volt s talán ennél is több: egy egész nemzet irodalmának hatalmas lélekzetvétele volt ő , benne értek meg a himnuszok és viárgénekek névtelen szerzőinek, a vitézi lantosoknak és prédikátoroknak irodalmat teremtő igéi, egyetlen óriási lendülettel időtálló költészetet teremtett, európai rangra emelve irodalmunkat. Életében valószínűleg csak egészen szűk kör ismerte, főleg az irodalom értőinek, s vitézi barátainak szűk köre, nyomtatásban is csupán egyetlen könyve jelent meg, egy szülei vigasztalására németből fordított vallásos elmélkedés. Versei csak évtizedekkel halála után láttak napvilágot, s akkor is csak vallásos és vitézi versei. Ismert világi verseinek zöme pedig csak a múlt század adott kódexekben, a nép ismerte, alakítgatta néhány versét s másfél évszázadon át egész költői nemzedékek voltak az ő tanítványai.