Bővebb ismertető
Részlet:
Behavazott kert
Nincs egyéb díszem, csak fehér:
Fűszál, amit ezüstbe vont a dér,
Hólepte nyárfaág,
Tar gyümölcsfákon zuzmaravirág.
Igy is jó. Földíszítgetem
Ködös, kopár kis kertem: életem.
S ha néha erre jár
Lélek, kit lankadttá perzselt a nyár,
Tán egy-két percre megpihen
Egyszínű kertem téli csöndjiben.
És fénnyel gazdagon
Gyémántszikrákat gyujt ki a havon
Megértő napsugérszeme,
Minthogyha mindent elfelejtene,
Mi kóró és szemét a hó mögött:
Esendő élet, hétköznapi köd.