Bölcs gondolatvillanások [antikvár]

Bölcs kelet óh, ahol a nap fölkel, az úrnak laknia ott kell. keleten az erény száll, fény ül az emberek homlokán felnézek a magaslatokra, ott van a bölcsesség otthona óh a szűzi tiszta fényt kelet fölissza, keleten az emberi bölcsesség tiszta, a szenny e tájon lecsukja a szemét, legyek én a kelet leánya boldogságom leljem meg az úr magasztos tisztaságában, óh kék ég, te lágy selyemszatén keleten leljem meg a boldogságom, a fényözönben mindig én az égi úr várának magasztos szentséges ős nap küszöbén áldozom az úrnak keleten én, a kitisztult lelkem saját hevülésén.