Borba van a kedvmag vetve [antikvár]

A magyar költők panteonjának e kötetben szereplő tizennyolc tagja jól ismeri a bor valós és metaforikus megtestesüléseit. Ezt bizonyítja az a közel kilencven boros vers, melyek az ősz színeiről és a szüret mozzanatairól tudósítanak, a must illatáról mesélnek, s a bor titkairól suttognak. A verseket olvasgatva 350 esztendőn utazhatunk át, a három részre szakadt, reneszánsz kori Magyarországból a XIX. század zajos végéig. Klasszikus költőinket rövid életrajzok mutatják be.