Csumasz [antikvár]

Mócsai Gergely szövegeinek kommentálásakor “szó” és “megszólaltatott beszéd” oppozíció-átrendeződéseiből érdemes kiindulnunk… Az elválasztás (vagy összevonás) grammatikai játékába és az ismétlődő jelölők sorozatába beírható differenciák arra engednek következtetni, hogy az öntükröző “képletek” és a defiguráló mozgások keresztbe “záródó” retorikája megteremti a “magát folyamatosan átíró/poetizáló” reflektált költői beszéd képzetét. A kontaminációk, inverziók, attribútumcserék, áthallások stb. ugyanakkor arra is utalhatnak, hogy a hüpallagék sokféleségében konstituálódó nyelvi “világ” biztosan nélkülözi az entitások megalkothatóságának egyeduralmát. Többek között ezért “élősköd(het)nek” “mindig” egy-egy vers sorai(ba)n más összetettségű (újszerű) “allegóriák” is…