Donátus [antikvár]

A Donátusban a pannon költészet legnemesebb, legjelentősebb hagyományait folytató, pécsi és dunántúli kötődésű költő szólal meg sokszínű, sokszólamú hangján: az intellektualitás, a mély lelkiség mellett a gondolati-nyelvi játékosságra is hajlamos alkotó, aki ugyanakkor a már hosszabb utat bejárt művész tapasztalatával és bölcsességével szemléli a világot. Ám bárhová is jutott kalandozásai során, Tokajtól Heidelbergig, Kolozsvártól Leuvenig, soraiban mindig ott lüktet a szülőföld és a gyermekkor soha nem múló emléke, az "egyetlen város", a bölcső, a tudatra ébredés, a pályakezdés helyszíne, ahová most e kötettel ismét hazatért a költő: Pécs. Petrőczi Éva 1979-ben megjelent első verseskötete (Heléna bálja) óta a legutóbbi, Legenda, változatlan című könyvéig nyolc önálló kötete látott napvilágot. Jellemzője az Olvasó által is befogadható élmények, jelenetek, történések és helyek lírai megszólaltatása. Jelen kötet versei nem csak az egész életműre jellemző minőséget képviselik, hanem szerzőjük erőteljesen érzelmi viszonyát is a világhoz. Egyszerűbben fogalmazva: "megszólal bennük a lélek".