Bővebb ismertető
EGY ERKÉLYEN NORBERT Most! CONSTANCIA Nem most! NORBERT Nyújtsd megint felém kezed! Tedd homlokomra, érezd lüktetését! Szemem elé, lángok törnek ki onnan! Te drága lény, te legkegyetlenebbA földön, engedj! Bármit is kívánjak, Most kell, hogy a királyné teljesítse. Hogy a királynétól ne kérjelek, Szólj, juthatok kezedhez? Ottan áll ő,Amint reám várs itt te állsz; hisz eztKérhettem volnatöbbször, most van ittAz ideje,most minden vágyamatElérem, haddKérjek most, kedvesem!