Egy hajléktalan bujdosó alázata [antikvár]

Tanúságtétel Különös emberi élethelyzet a hajléktalanság Lesújtó szerencsétlenség, a földi reménytelenség verme. Egy-egy fekete bárány égő sebe, ember-törő napjai, életének csődszakadékai, lassú agóniája, ebben a professzionális, száguldó világunkban kimondhatatlan - és megemlékezésért kiált! Tudom én jól, tudom (magam is hajléktalan vagyok) a perifériára zuhanásért mi is felelősek vagyunk (az én esetemben maximálisan), életünk dantei tűzpoklait, összedőlt romjait, kétes örömök keserű utóízeit bizony vállalni kell, a jelen drámája, balszerencséje nem testálható át a parlamentre, a szociális hálóra vagy a Teremtőre. És hát a bekövetkezett rendszerváltást sem lehet a végtelenségig hibáztatni. De azt is tudom, hogy a mindennapok keresztje némelyeknek túlságosan is földre rogyasztó. Ha megkérdeznék tőlük: milyen viszonyok közt képzeled el életedet úgy egy évtized múlva? - nem is lehet rá választ adni, mert a kérdés ereje nem sokat jelent számukra. Az adott körülmények közt minek is tervezgetni. Marad a keserű pohár -, s az egyre fárasztóbb tánc az „aranyborjú" körül Elcsüggedve, beletörődve a megváltozhatatlanba. Sokféleképpen lehet közelíteni az elesett emberek felé, de jó volna, ha nem felesleges dolgokra pazarolnánk el tetterőnket és nem felejtenénk el végleg azt a képességünket, hogy szeretni tudunk. A nagy áldások szétáradása mindig kicsiben kezdődik. Félve kérdezem Önöktől, hogy mit kezdenek azokkal az emberekkel, akik önmagukba bezárkóztak? Akik a környezetükben hallgatásba burkolóztak? Akik már évtizedek óta hallgatnak? Mit kezdenek az üres, kiégett szemekkel? A reménytelenség összegubancolódott hálóival? Meghallják-e a felcsukló belső zokogásokat? Észreveszik-e azokat, akik az olvasztótégely szorításában vergődnek, s mintha a tűz izzása napról-napra erőteljesebb lenne? És a kapcsolataink miért hantolódnak közönybe? A társadalomba való fokozatos visszailleszkedés, a céltévesztés helyreállítása, az emberi összetartozás, az állandó munkahely, a mértékletes élet, a barát-