Egy kaland rögzítése [antikvár]

„Szerelem, szerelem, Átkozott gyötrelem…" Gyötrelem? Egy frászt! Szárnyalás, szabadság, vattacukor, robbanó tüzes gömbök a tavaszi égen, Pesten. Észak és Dél, Kelet, fönn és lenn. Mentem, jöttem. Míg megleltem a pontot. És azon a ponton lépett be, masírozott be, szelíden, Bánosi Gyuri édes jó barátom, életembe, végérvényesen. Tőle tudom milyen a Hold. Tőle tudom, hogyan kell szeretni e sápadt bolygót, s hogyan kell szeretni a bort a nyári telihold idején. Bánosi Gyuri kézfogása és Bánosi Gyuri mosolya és Bánosi Gyuri versei. Ez nekem az édes Pest. Amit még szeretni tudok benne.