Egy nap és a többi [antikvár]

(verskellékek) Egy töprengő pózt végy magadra föl. Kapard el félelmeid mélyen. Ha nincs, ejtsél sebet, nyavalyogj már. (Az olvasó könnyen hiszékenyül.) Ha prózainak érzed a léted, szemed Mohácstól Don-kanyar sírig révüljön, és szólj úgy, ahogy várják. (Mélymagyarkodj! Ez ám a transz nyilván.) Ha csökken az érzésáradat, akkor lesd meg a társadat, nézd meg, hogy modernül, hogy ötleng, hogy menedzseli a lelkét. Ha hangod még erőtelen szólna, homálylana a papiros-reklám, gondolatodban új divatú légy, magadat szabd a közhangulatra, hordj csak bátran hevet-havat össze, másnak inge, idézete jól áll neked, szabása bármilyen lenge. (Nem kell ráció: zavaros légy, manipuláció csak a célod.) így lesz terjedelmes és komoly a versed, költemény ám, nem versike, holmi, így nő értéked a Thália-tőzsdén. Ha elkészült a műremek végre, egy új sikerreceptet követve, a nyomdába szaladj vele tüstént, görömbe szerkesztőt megelőzve