Ellenelégia [antikvár]

Kántor Zsolt költészete folyamatosan alakul, változik, minden mozzanatában új elemekkel gazdagodik. A lírai én olykor idézetekből bújik elő, máskor a nyelvjátékok áttételein keresztül folytat dialógust a befogadóval. Ebben a virtuális térben a szöveg beszédként viselkedik, a szavak világa a dolgok elé helyeződik. A vers itt önmagát írja, a textus alkotótárs, ugyanakkor a szerző mondatonként veszi birtokba a tényeket.