kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Kosztolányi Dezső - Ember és világ [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/561/4298561.jpg "Kosztolányi Dezső - Ember és világ [antikvár]")
Kemény Zsigmond a hajdani magyar naplók s emlékiratok gazdag irodalmának elsatnyulását-elhalását idézve arról panaszkodik, hogy az ő koráról s az azután következő korokról nem marad semmi írásos emlék, semmi megbízható adat és anyag, mert az emberek már nem jegyzik fel a napi eseményeket. Az ötvenes évek elején panaszolja ezt, a napilapipar óriási fellendülésének idején. Nem ötlik fel benne, hogy az egyik elpusztulását épp a másik fellendülése okozza; még kevésbbé az, hogy az utóbbi pótolhatja az...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5580 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Kemény Zsigmond a hajdani magyar naplók s emlékiratok gazdag irodalmának elsatnyulását-elhalását idézve arról panaszkodik, hogy az ő koráról s az azután következő korokról nem marad semmi írásos emlék, semmi megbízható adat és anyag, mert az emberek már nem jegyzik fel a napi eseményeket. Az ötvenes évek elején panaszolja ezt, a napilapipar óriási fellendülésének idején. Nem ötlik fel benne, hogy az egyik elpusztulását épp a másik fellendülése okozza; még kevésbbé az, hogy az utóbbi pótolhatja az előbbit. Maga is lapszerkesztő volt.
De félelme beteljesedett. A «legeseménydúsabb», «legtörténelmibb» esztendők szinte emléktelenül suhannak el felettünk, úgy értve, hogy alig hagynak maguk után valami írásos emléket. Amire a hírlapírók, a «pillanat krónikásai» világszerte oly elégülten szoktak hivatkozni, hogy a «mai napot örökítik meg», az következett be legkevésbbé. Feljegyzéseik a Krisztus utáni 1930-as évről szólva pontosan azokat a közhelyeket tudatják vélünk, amelyek nyilván már a Krisztus előtti 1930-as esztendőre is álltak. A körülmény, hogy parancsra és bérért írtak, a kutató fejében több zavart kelt, mint amennyi világosságot derít. Még szerencse tehát, hogy műveik külső formája - irályuk - egy-két évtized alatt pusztán a levegő és nap hatására egyszerűen olvashatatlan lesz, épp úgy szétmállik, akár az olcsó papiros, amelyre azokat nyomták. Az időt ebben az anyagban is csak a művészek alkotása állja.
Termékadatok
Cím: Ember és világ [antikvár]
Szerző:
Kosztolányi Dezső
Kötés: Félvászon
Méret: 140 mm x 190 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............