kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alfred Margul-Sperber - Évek énekei [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/73/2108073.jpg "Alfred Margul-Sperber - Évek énekei [antikvár]")
Évek énekei [antikvár]
Alfred Margul-Sperber, Ana Balndiana, Anavi Ádám, Aurel Gurghianu, Aurel Ráu, Balla Zsófia, Balogh József, Bartalis János, Bodor Pál, Bözödi György, Csávossy György, Cseke Gábor, Csiki László, Czegő Zoltán, Endre Károly, Eugen Jebeleanu, Fábián Sándor, Farkas Árpád, Fényi István, Gellért Sándor, George Bacovia, Hajdu Zoltán, Hervay Gizella, Hobán Jenő, Hodos László, Holló Ernő, Horváth Imre, Horváth István, Ion Alexandru, Ion Brad, Ion Horea, Jancsik Pál, Jánky Béla, Jánosházy György, Kádár János, Kányádi Sándor, Kenéz Ferenc, Király László, Kiss Jenő, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lendvay Éva, Lucian Blaga, Magyari Lajos, Majtényi Erik, Márki Zoltán, Martin Sorescu, Méliusz József, Mihai Benius, Miklós László, Molnos Lajos, Olosz Lajos, Paizs Tibor, Páll Lajos, Palocsay Zsigmond, Panek Zoltán, Páskándi Géza, Salamon László, Szabédi László, Szász János, Székely János, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Szilágyi Domonkos, Szőcs Kálmán, Tiberiu Utan, Tompa László, Tóth István, Tömöry Péter, Traian Iancu, Tudor Arghezi, Varró Dezső, Veronica Porumbacu, Virgil Teodorescu, Vladimir Csokov, Werner Bossert, Zaharia Stancu
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1180 Ft
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
The Art of Public Speaking [eKönyv: epub, mobi]
Dale Carnegie
![Dale Carnegie - The Art of Public Speaking [eKönyv: epub, mobi]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/463/923463_1.jpg "Dale Carnegie - The Art of Public Speaking [eKönyv: epub, mobi]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
299 Ft
Dörmögő Dömötör 1987. március [antikvár]
Bálint Tibor, Gyárfás Endre, Jánky Béla, Kovács Lajos, Tóth Éva
![Bálint Tibor - Dörmögő Dömötör 1987. március [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/538/2562538_1.jpg "Bálint Tibor - Dörmögő Dömötör 1987. március [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1230 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Évek énekei [antikvár]
Szerző:
Alfred Margul-Sperber
,
Ana Balndiana
,
Anavi Ádám
,
Aurel Gurghianu
,
Aurel Ráu
,
Balla Zsófia
,
Balogh József
,
Bartalis János
,
Bodor Pál
,
Bözödi György
,
Csávossy György
,
Cseke Gábor
,
Csiki László
,
Czegő Zoltán
,
Endre Károly
,
Eugen Jebeleanu
,
Fábián Sándor
,
Farkas Árpád
,
Fényi István
,
Gellért Sándor
,
George Bacovia
,
Hajdu Zoltán
,
Hervay Gizella
,
Hobán Jenő
,
Hodos László
,
Holló Ernő
,
Horváth Imre
,
Horváth István
,
Ion Alexandru
,
Ion Brad
,
Ion Horea
,
Jancsik Pál
,
Jánky Béla
,
Jánosházy György
,
Kádár János
,
Kányádi Sándor
,
Kenéz Ferenc
,
Király László
,
Kiss Jenő
,
Lászlóffy Aladár
,
Lászlóffy Csaba
,
Lendvay Éva
,
Lucian Blaga
,
Magyari Lajos
,
Majtényi Erik
,
Márki Zoltán
,
Martin Sorescu
,
Méliusz József
,
Mihai Benius
,
Miklós László
,
Molnos Lajos
,
Olosz Lajos
,
Paizs Tibor
,
Páll Lajos
,
Palocsay Zsigmond
,
Panek Zoltán
,
Páskándi Géza
,
Salamon László
,
Szabédi László
,
Szász János
,
Székely János
,
Szemlér Ferenc
,
Szentimrei Jenő
,
Szilágyi Domonkos
,
Szőcs Kálmán
,
Tiberiu Utan
,
Tompa László
,
Tóth István
,
Tömöry Péter
,
Traian Iancu
,
Tudor Arghezi
,
Varró Dezső
,
Veronica Porumbacu
,
Virgil Teodorescu
,
Vladimir Csokov
,
Werner Bossert
Zaharia Stancu
Kiadó: Intreprinderea Pligraficá
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 140 mm x 200 mm
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............