Felragyog az Éden [antikvár]

Buda Zsuzsanna versei eléBuda Zsuzsanna előző verseskötetének előszavában többek között a következőket í^a: "Eza könyv életem egy része", "Mindig a teljességre törekedtem." "Amikor nem lehet mást tenni, csak írni, akkor tökéletes az összhang az emberben."idézetekben benne van Buda Zsuzsanna, mint ember és mint költő, benne van az ő lelkivilága, szellemisége. A kötet verseiben is benne van a "boldogságra vágyó, bizakodó ember hite" - amivel megírta őket.Versei a tiszta, az istenáldotta, megszentelt élet igenlései. Amellett, hogy a természet - mint az Isten alkotása - szépségeit újra meg újra megcsodálja és megénekli, kapcsolódása szeretteihez, az embertársaihoz, a világhoz - nem ritkán a transzcendens világhoz: "Urához, Istenéhez". Valami megható, gyönyörűséges világot varázsol elénk ezekben a műveiben. Bizonyára van összefüggés, ok-okozat a költő hivatása és verselése, verseinek világa között. Nem túlzás azt mondani, hogy a Teremtő szinte valamennyi versében benne van. És talán nem szentségtörés mondanom: a rövidebb versekben még mélyebb, még sűrítettebb a mondandó, illetve mondandójának lényege, szelleme: a "lelke". Lebetnesok verset megemlíteni, verssorokat idézni, mégsem teszem, egyetlen sor kivételével. Az így hangzik: "A szeretet az, amely szívtói szívig ér."A szeretete, emberszeretete, a tiszta lélek, a teremtő Isten szeretete. Nyoma sincs verseiben a pesszimizmusnak, pontosabban: ba annak mégis előbukkan valami árnyalata, máris kész a vigasztalással.Nagy tisztelettel, meghatottsággal ajánlom az Olvasónak, olvassa, szemezgesse Buda Zsuzsanna verseit, és örömét fogja bennük lelni.WJ "l'l;' iri't i. 't W i; V v! ,{ H l Ih-ii^jlmíi' IrmMli' V,t;l#ía'íl.l>1Antalfy István