Fénycsöppek [antikvár]

csillagmezsgyéken járok éjszakánként nappal a csillag néma és vakon világol lebegek magányom csillagkörein távol a világtól bár néha még élek néma az ének elvisz a Távol elárvult madár csillagmezsgyéken minek téblábol? ki látja ki hallja -madártestét ha takarja fátyol? és mégis mégis fénybeszőtt madár Ő bukdácsoló furcsa fénymadár éjszakánként csillagkörök mezsgyéin világol és dalolni konokul visszajár