Hajnali harangszó [antikvár]

Részlet:Kongatom piros harangom, ifjú szívem kongatom.Szörnyű éj volt: a megőrült csillagok mind vért röhögtek,vad vigyorral vért köpött a máskor lányos, szűzi hold.És az Ember: sárkány-magból sarjadt fattya véres rögnekelfeledte, hogy az arca régen Krisztus arca volt.Álmodott vad háborút és vér csurgott le testén, lelkéns népek közt és szívek közt a szivárványhíd leszakadt...Jaj, mocsár van, förtelem van még mindég a lelkek telkén,Sátán gubbaszt éltünk fáján s mind levágja ami jóság bimbósodva kifakad.