kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Amade László - Honfidal [antikvár]
 
A magyar politikai költészet legerőteljesebb vonulatának, a hazafias lírának gyöngyszemeit tartalmazza ez a gyűjtemény. Irodalomtörténeti közhely, miszerint Magyarországon nem volt és nincs valamirevaló költő, aki kikerülhette volna, hogy a nemzet sorskérdéseivel foglalkozzon. Vagyis a válogatónak a bőség zavarával kellett megküzdenie. A szerkesztési megfontolásokban végülis a gyakorlati szempontok kerekedtek felül. Sietünk hangsúlyozni, hogy ez az összeállítás nem teljes; hiányoznak belőle például a...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A magyar politikai költészet legerőteljesebb vonulatának, a hazafias lírának gyöngyszemeit tartalmazza ez a gyűjtemény. Irodalomtörténeti közhely, miszerint Magyarországon nem volt és nincs valamirevaló költő, aki kikerülhette volna, hogy a nemzet sorskérdéseivel foglalkozzon. Vagyis a válogatónak a bőség zavarával kellett megküzdenie. A szerkesztési megfontolásokban végülis a gyakorlati szempontok kerekedtek felül. Sietünk hangsúlyozni, hogy ez az összeállítás nem teljes; hiányoznak belőle például a téma legismertebb versei. Erre mindenekelőtt terjedelmi korlátok miatt kényszerültünk. Másrészt abból indultunk ki, hogy mondjuk Kölcsey Himnuszára vagy Vörösmarty Szózatára a téma kapcsán senkinek sem kell felhívni a figyelmét. A válogatás egy másik szempontja szerint elegendőnek találtuk, ha Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti e tárgyba tartozó verseiről csak egy címlistát adunk, hiszen e versek a legkisebb könyvtárban is megtalálhatók, míg a válogatásban szereplő jó néhány vers viszonylag nehezebben hozzáférhető.
Amade László művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Balassi Bálint művei
Bárdosi Németh János művei
Bihari Sándor művei
Bornemisza Péter művei
Czuczor Gergely művei
Garay János művei
Györe Imre művei
Hárs Ernő művei
Illyés Gyula művei
Jankovich Ferenc művei
Janus Pannonius művei
Juhász Gyula művei
Komjáthy Aladár művei
Kriza János művei
Petkó Zsigmond művei
Ratkó József művei
Révész Béla művei
Rimay János művei
Simon Lajos művei
Szász Károly művei
Szentjóbi Szabó László művei
Tóth Árpád művei
Tóth Kálmán művei
Váci Mihály művei
Vajda János művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet