Hortobágyról zokog a szél [antikvár]

Bödönháton. A szabadság rabszolgája, Bödönháton arat máma. Keresztet rak a síkságon. De nagy kereszt van e tájon! Bárány szálló illatában, j^omszalma nyoszolyában. Álmodik a szabadságról. Magas életszínvonalról. Ha padláson a lakásom. Magas színvonalra mászom. Messze látok az alföldön. Hely, ez a föld, de nagy börtön! Drávavölgyi fehér házam. Még az udvara is gyászban. Csak a bogár vigyáz rája. Az is gazdáját várja. Lenin-tanya, 1950. Erdélyi Imréhez Pásztorom! Itt, nálunk nem kondul a harang. Szavát csak messziről hozza el a szél. Sokféle nyáj van itt, egy akolba gyűlve. Mely egy úton halad a nagy Isten felé Nincs itt tömjénfüst, istállóbűz terjeng. Hol lehajtott fővel, most imára gyűlt Az egyik énekel, míg a másik hallgat. Nehéz sóhajtásuk mégis egyesül. Forró imádságunk könnytengerré válik. Hisszük, hogy az Isten nem tűri sokáig! Lenin-tanya, 1950.