Ismeretlen vadászmezők [antikvár]

ZÁGOREC-CSUKA JUDIT (Göntérháza, 1967—) "Versek mindenütt teremnek, és ennek örülni kell, minthogy egy ember vagy egy emberi közösség nemcsak azáltal teremti meg otthonát, hogy házat épít, megműveli a földet, műhelyeket és iskolákat alapít, hanem azzal is, hogy verset ír róla: versekben veszi birtokába az életnek és a világnak azt a darabját, amelyen otthont kell teremtenie. Talán ez a szellemi költemény is ösztönzi a kisebbségi sorsban élő fiatal magyar költőket arra, hogy számot vessenek mindazzal, amit szülőföldjük ad számukra, ami ezen a szülőföldön otthonos érték és hagyomány." (Pomogáts Béla, irodalomtörténész) A kisebbségi létezés megélése is új viszonyrendszerben jelentkezik költőnk legújabb verseiben, valamiféle „visszaút” reményében paradoxonnak tűnő megállapításhoz jut el: ”Vissza kell térni, vissza / a Vereckei-hágó szorosaiba… kicsi a nyáj, vissza, vissza / a határokon túlra.