Isten éltessen!/Lelkem fodrai [antikvár]

—— EZ+AZ ESEMÉNYEK s4 disznóra! Egy bajnai mangalica földobta a talpát, Csörgits Józsi legényei vágták el a torkát. Sivalkodott szegény pára, mint az eső ömlött Piros vére, s két nagy tálat színültig megtöltött. Leforrázták szőrét, s bőrét megpörzsölték lánggal. Előtte még köszöntötték egy korty pálinkával. Fölfeszítik a rénfára, bőszen darabolnak. Mint ahogy a tengeri közt szorgost sarabolnak. Délben aztán megkondul a templom nagyharangja. Sercegve sül a lábosban disznónk sok falatja. Véres kezű vad betyárok zsíros bajszuk törlik. Csönd van, csak a pohár csendül, mikor teliöntik. Isznak, s illőn elköszönnek, egynek sincs már dolga. Ízesítés, hurkatöltés, ez a gazda gondja. Hagyma vegyül paprikával, s keveredik borssal. Jó disznónk már nem sikoltoz, megbékélt a sorssal. Megcsodáltuk, mert amilyen rusnya volt állatnak. Olyan csábos, csinos, csípős hurkának, kolbásznak! Megkóstoltuk, lenn a bárban, krákogtunk, de bírtuk, S ezt a néhány veretes sort emlékére írtuk. A ritmus a vers szíve, motorja - a rím a dísze, ékessége MAGAMRÓL % vagyok én? Ki vagyok én? Egy a sokból János. Ágrólszakadt kocsmai rímgyáros. Óh, ha egyszer tudnék írni verset. Semmiért nem adnám azt a percet. Ám sutkáim legeslegjobb része, (Mondja majd az utókor ítésze): Mint Sarkcsillag végtelen ég szélén, A pont volt az. A végső mondat végén. ^^^nnyi Jiilíus végén születtem, A csillagjegyem Oroszlán. Az a vad, kiről nem tudni. Éhes csak, vagy gonosz tán. Adódott pár rázós helyzet. De a Király sosem félhet. Mikor rend van a szavannán. Ledögölhet és henyélget. Kijártam az iskolákat. Az elemi egyben kezdtem, S a sokadik vizsga után Végeztem az egyetemen. Tengtem-lengtem a világba'. Virág elvtárs jól megmondta. Hogy a helyzet fokozódik, S az élet nem habos torta. Úgy szolgáltam a nemzetem (Ma mindenki eltagadja). Millió társammal együtt Voltam KISZ-tag és katona. Szerencsésebb korszakomban Dúskálhattam a javakban. Nemzettem két szép utódot. Ők a saját szabadalmam.