Jeleket kér a szeretett föld [antikvár]

Részlet: elöljáró gondolatok „Szolgáló világítótornyának rendelt engem az Isten, a megigazulókat a zátonyokon át hogy segítsem " Legújabb kötetének Sorstársaimhoz című versében olvashatjuk Sorki Dala Andor önmeghatározását. Mezőkövesden született és nevelkedett, ahol lényét két erőteljes hatás alakította. Egyrészt etnográfus, múzeumalapító, festőművész, tanár édesapja és az az értelmiségi közeg, ami a mezőkövesdi Tisztviselőtelepen érte, másrészt sokat játszott és létezett a mezőkövesdi parasztgyerekekkel, „én úgy nőttem, mint fényre sudaradófa" - vallja. Itt a természetnek kitett földművelésből élő matyók is-tenfélését, gazdag népi kultúráját, népművészetét, a természet tiszteletét és szeretetét szívta magába, és hallgatta, hallotta őket a mindennapjaikban. Mezőkövesdről Budapestre jött serdülőként tanulni a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba. Ekkor Barta Lajos írót kereste meg, aki felfigyek a komoly, bölcs kamasz írói tehetségére és gondozta irodalom iránti vonzalmát. 1964-től tagja lett az Új Gondolat fiatal írókból álló, irodalmi csoportnak, aminek keretén belül 1967 novemberében első önálló szerzői estjét tartotta. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát 1969-ben. 1979-től 1986-ig rendszeresen közölte verseit az Ifjúsági Magazin. 1997-től minden évben bemutatják különböző kötetekben és antológiákban írásait, versei megjelennek folyóiratokban, napilapokban. 2002-ben az Accordia Kiadó határokon átívelő, összmagyar szépirodalmi pályázatot hirdetett, melyen megkapta a Kiadói Nívódíjat. Ekkor kapott ajánlatot önálló verseskötetének kiadására, mely 2009-ben jelent meg Fohász fényért címmel. 2011-ben a Szabadság Kávéházban - a nyugatosok egyik törzshelyén - rangos előadók közreműködésével és Dr. Balázs Tibor költő, kiadó moderátorságával nagy sikerű.