Kazinczy Ferencz versei [antikvár]

ELŐSZAVÚ L. Beteg eszmék s hajhász érdekek hadjárata. Dermedt zsibbadás, mely tétlen várja sülyedezését; lázas roham, mely magával éh torkába ragad, mint az örvény. Meghódít mindent, mit a föld, agy és szív mélyébe temetett a mindenható Erő. Kibányászsza az aranyat, az eszmét, az érzést, hogy űzletczikkül állítsa ki, ha kelendőséget reményl. Minden siker egy-egy jelszó, mely rohanó dandárokat sodor magával. A sikert a piacz határozza. Vae victis! A szégyent csak azok ismerik. A szellemi s erkölcsi sülyedés korszakában, midőn egy dermedt lemondás fenyeget elborítani, nincs emelőbb s vigasztalóbb, mint roskadó lelkünk elé idézni azon férfiak szellemképeit, kik, midőn a csaták tört fegyvereinek pihenni kellett, a szellemi hadjárat soraiban nem kevésbbé jelentékeny, nem kevésbbé magasztos tetteket vittek végbe, mint egykor hős társaik, kiknek hamvai felett a harczmezőkön az örök dicsőség s a nemzeti hála ünnepel.