Keresztúton [antikvár]

Gerince deformált. Borítói kopottasak, karcosak, a védőfólia néhol felhólyagosodott rajta. Lapélei kissé megsárgultak.
Martínez José Luis 1939. március 24-én született Poitiersben spanyol szülők ikergyermekeként, akik a polgárháború után Franciaországba emigráltak, és 1952-ben telepedtek le Magyarországon. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett, és 1963-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazda diplomát. Azóta különböző külkereskedelmi illetve idegenforgalmi cégeknél dolgozott Budapesten és külföldön (Havannában, Barcelonában, Párizsban), de főiskolai oktatóként valamint tudományos kutatóként is tevékenykedett. 1995-től a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Turizmus tanszékének vezetője. 1964 óta publikál. Három nyelven ír. Magyarul írt versei, novellái az Élet és Irodalomban, a Kortársban és az Árgusban jelentek meg. Többek között Csoóri Sándor, Fejes Endre, Sántha Ferenc műveit fordította spanyolra, valamint spanyol szerzők (Lope de Vega, Buero Vallejo) drámáit magyarra. Ez az első önálló kötete. A közeljövőben magyarul írt színdarabjai megjelentetését tervezi. Különös könyvet vehet kézbe az olvasó. Prózák és versek vegyes gyűjteményét. Fő darabja a Magyarságom folyama című önéletrajzi esszé, mely a spanyol-francia nyelvi-lelki-szellemi átváltozásának megragadó foglalata - tükre, dokumentuma -, egy, a magyarsággal összeforrni vágyó európai patrióta mély, olykor torokszorító vallomása arról, hogy valahova tartozni kell. Több más írással, szociológiai tanulmánnyal, politikai vitairattal, szimpatikus utópiák felvázolásával kiegészülve így is figyelemre méltó lenne ez a társadalomkutatói bemutatkozás. De ennél több és más. Valódi kuriózum. Hiszen a szerző arra vállalkozik, hogy az általa megszeretett, választott (anya)nyelven lírai próbákat tegyen. Verseljen. Tehetséggel, komoly szintre jutva el. Szentenciózus sorok, érzelmi telítettség. Ez jellemzi dalszerű verseit. S még valami - talán latin örökség -, a jambusok finom lüktetése. A cím mindent elárul: Egyszerű dalok a hontalanságról. S persze a megérkezésről, a végleges hazatalálásról. Egy európai polgár szól hozzánk az érzelmek és a ráció nyelvén. Arról beszél - óriási tapasztalatok birtokában: magyarságunk vállalása nélkül nem lehetünk érték a népek sokszínű Európájában.