Kész a szivárvány [antikvár]

Idő-móka Unatkozott Félhét, szólította nénjét: Kedves néném, Félnyolc, Mikor jön, mit gondolsz Kedves bátyám Féltíz, aki csupa jó vicc? Kedves húgom. Félhét várd csak ki a végét! Itt leszek egy óra múlva, Engem követ Kilenc futva, Féltíz a nyomában, estsötét ruhában. De tőle most ne várj sokat. Elvállalta az álmokat. Mire széjjelosztja éjszaka lesz, Almos éjjel. Csillagfénnyel, sötétséggel, s mi már akkor nagyon messze Masírozunk sorba! r Ev-forgó Tavaszi hajnal, nyári dél. Őszi alkony, téli éj. Őszre tél, tavaszra nyár. Forog a kerék, meg nem áll. Télen jövök, tavasszal növök. Nyáron gyarapodom, ősszel gazdagodom, S ahogy jöttem, kérem, elbúcsúzom télen. Ki vagyok? Bolond idő Hétfőn a hó térdig ér. Kedden sáros a bokám. Szerdán majd szétszed a szél, Csütörtökön nap süt rám. Pénteken a város ázik. Szombaton hó hullongázik, Vasárnapra megérkezik a tavasz. Azután a jövő héten. Karácsonyig minden héten Sorjában vagy össze-vissza: Ugyanaz.