Két jó barát között való levelezésből szedett versek [antikvár]

Kazinczy írja Cserey Farkasnak: Orczynak és Barcsaynak verseit újra átdolgozni nem lehet; elég érdem lesz, ha azokat (mert Barcsaynak verseit az Orczyé nélkül nem lehet kiadni, sok levele válasz lévén az Orczyéra és az Orczy nélkül nem érthetik), elég érdem lesz, mondom, ha systematikus rendbe hozod, holmi homályt felvilágosítasz..."Kazinczy a Révai Miklós kiadásában 1789-ben megjelent Két nagyságos elme költeményes szüleményei című könyvről levelez Cserey vei, amelynek legnagyobb részét a két jó barát verses levelezése teszi. Kár, hogy a levelek nincsenek jól rendezve, amint egymásra felelnek; így az olvasó, ki sorba megy rajtok, néhol meg sem értheti" - írja Arany 1863-ban, Orczy Lőrincről készült írói arcképében.Ezt a rendezést végeztük el, jó kétszáz évvel az eredeti művek első, és Orczy esetében mindmáig utolsó önálló megjelenése után. A legszálasabb testőr, a legszebb kék szemmel s szöghajjal" megáldott elegáns poéta", Barcsay Ábrahám, az igazi nagyúr, vadászó, udvarló, versíró, Lipót királyt egyik levelében vén szakácsnak" nevező és ezért börtönbüntetést is szenvedő báró egyetlen szórakozását a barátaival való levelezésben találta". Leginkább az agg Örsi nyirettyűs"- sel, a kis kopasz ember"-rel, Orczy Lőrinc báróval való levelezésében, akiről Bessenyei György a következőket jegyezte fel éppen Barcsayhoz írott egyik levelében: Meddig kell még barátom, gen. B. Orczy után lopakodnunk, hogy elrejtett munkáit kezéből kilophassuk s nyomtatás alá adhassuk?"A hazai felvilágosodás két eredeti tehetségű költőjével mostohán bánt az utókor. Igaz, Barcsay versei megjelentek 1933-ban a Magyar Irodalmi Ritkaságok Vajthó László szerkesztette sorozatában, ám verses levelei Orczyé nélkül, tehát Kazinczyt és Aranyt idézve,rendezetlenül és csak félig érthető formában, amin a filológusok számára ugyan segített a kiadást kísérő alapos jegyzetanyag, az olvasó viszont hiányos versélményben részesült. Orczy még rosszabbul járt, őt ki sem adták, az irodalomtörténet betuszkolta a nemesi ellenállás konzervatív költője" címkéjű skatulyába, és ott is maradt szinte napjainkig. Hiába írta le róla Arany János, hogy ötleteiben sok genialitás van", és hogy ő comico-satiricus költőink apja", a skatulyakészítők - Pintér Jenőtől Waldapfel Józsefig - nem törődtek Arany megállapításaival.Szerencsére azonban költészetünkkel nemcsak a szaktudósok foglalkoznak. Weöres Sándor a Három veréb hat szemmel összeállítása közben görcsösen vesződött azzal, hogy Orczy Lőrincet, ezt a nem mutatós, de igen nagy költőt méltóképpen jellemezze." Károly Amy tanulmány-vázlatában ellentétektől szaggatott modern személyiséginek, fájvirág"-nak, félkezű virtuóz"-nak nevezi.Kötetünk az egymással levelező két jó barátot mutatja be, ezért választottuk kiadványunk címéül a Két nagyságos elme költeményes szüleményei belső címét: Két jó barát között való levelezésből szedett versek.Petőfi és Arany barátságát előlegző módon ihleti egymást versírásra Barcsay Ábrahám és Orczy Lőrinc.