Bővebb ismertető
Részlet:
Megint nagy vizekre
Be szikkadt szájjal mosolygok megint,
Száraz bölcseség vén aszája bennem:
El kell már megint nagy vizekre mennem.
Hajh, nagy vizek és sírós örömök
Örök felhőző, szent párás tájéka,
Vársz-e reám még kísértettel néha?
Visz-e csónakom, a szenvedni-vágy,
Olvadó és bús üdvösségű ködben
S villamos zápor zuhog-e köröttem?