Költészet 1941 karácsonyára [antikvár]

Ezzel a gyüjteménnyel a vers kultuszát akarjuk szolgálni. A költészet válságáról hallunk, s mégis, mintha egyre nőne mindazok száma, akiknek szívügyük és lelkiszükségletük a vers. Az ő szomjúságukat akarjuk kielégíteni, mert a források bizony elapadtak: irodalmi folyóiratunk alig van, a napilapokból pedig csaknem teljesen kiszorult a költészet. Ezért szolgálatot vélünk teljesíteni azzal, hogy teret nyujtunk a költőknek munkáik megjelenésére, s a már ismert nevek mellett napvilágra hozunk új tehetségeket is. Egyetlen szempontunk van csak: a jó vers. Antológiánk a mai magyar költőnemzedék újabb, válogatott terméséből akar ízelítőt adni. Az ABC szeszélye témák és hangok változatos tarkaságát állította a szomszédság kirívó ellentétébe s néha a legkülönbözőbb egyéniségeket dobta egymás mellé, akik azonban mindnyájan testvérek a Betűben. Tisztában vagyunk az anatológia eredendő hibáival: sem az egység, sem a teljesség nem lehetett célunk: az utóbbit az összeállítás technikai nehézségei is lehetetlenné tették. Az a tervünk azonban, hogy időnként hasonló gyüjteményt adjunk ki, s így pótoljuk a hiányokat. Ehhez kérjük a költők segítségét s az olvasók szeretetét. Reméljük, hogy ezek a versek nemcsak nekik szereznek tiszta lelki örömet, hanem a köztük meginduló lelki áramok erőt és biztatást visznek azoknak a költőknek, akik egy pillanatra talán elejtették hitüket az örök szépségben. Mert ez a kötet jelkép és makacs hitvallás: éltünk és írtunk az Új 1941. esztendejében, a második világháború harmadik karácsonyán.