kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Giosué Carducci - Költői művek I. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/563/5056563.jpg "Giosué Carducci - Költői művek I. [antikvár]")
Költői művek I. [antikvár]
Giosué Carducci, Kosztolányi Dezső, Peterdi Andor, Reinitz Béla, Somlyó Zoltán
Kosztolányi Dezső
Előszó a „Szegény kisgyermek panaszai" második kiadásához. Szabadkán, 1885. március 29-én, született. Gimnáziumi és bölcsészeti tanulmányokat végzett. A gimnáziumot szülőhelyén, Szabadkán végezte, azután a budapesti, majd a bécsi tudományegyetem bölcsészeti fakultásán hallgatott filozófiai előadásokat, 1907-ben a „Budapesti Napló" munkatársa lett, egy esztendei munkálkodás után azonban kivált a lap kötelékéből. Jelenleg a „Hét" és az „Élet" belső munkatársa.
Első...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2780 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Kosztolányi Dezső
Előszó a „Szegény kisgyermek panaszai" második kiadásához. Szabadkán, 1885. március 29-én, született. Gimnáziumi és bölcsészeti tanulmányokat végzett. A gimnáziumot szülőhelyén, Szabadkán végezte, azután a budapesti, majd a bécsi tudományegyetem bölcsészeti fakultásán hallgatott filozófiai előadásokat, 1907-ben a „Budapesti Napló" munkatársa lett, egy esztendei munkálkodás után azonban kivált a lap kötelékéből. Jelenleg a „Hét" és az „Élet" belső munkatársa.
Első műve : a „Négy fal között" cimü verseskönyv, 1907- ben jelent meg. Egy évvel utóbb, 1908-ban kiadta a saját fordításában Maupassant összes verseit, és ugyanez esztendőben megjelent még egy önálló kötete, a „Boszorkányos esték" cimü novelláskönyv és egy műfordítás, Oscar Wilde : „Páduai hercegnő"-je, amelyet az ő fordításában adott elő a budapesti Magyar Színház. Ez esztendőkben, és azóta is, számos lapban jelentek meg versei, és esztétikai cikkei, többek között a „Nyugat"-ban, az „Élet-"ben és a „Hét"-ben. Versei közül Horvát Henrik többet lefordított német nyelvre. Ezek a „Karpathen"-ben, a „Zeit"-ban és másutt jelentek meg. Irt egy egyfelvonásos mesejátékot: „Lótoszevők" címmel, amely azonban még megjelenésre vár.
A Modern Könyvtár jelen füzetét alkotó vers-ciklus nagyobb része megjelent elszórtan, a különböző szépirodalmi folyóiratokban. E füzetben a vers-ciklus teljes egészében bontakozik ki. Különös irodalomtörténeti jelentősége „A szegény kisgyermek panaszai"-nak, hogy az első hosszabb versciklus jelenik meg vele az uj magyar költészetben, amelyben ma az egészen kis versek, a hatstrófák, élik virágkorukat.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............