Koronák, törzsek, gyökerek [antikvár]

Előszó helyett Három ember szólal meg, immár másodszor, - lélektől-lélekig -megpengetve a szív húrjait. Három különböző ember, akikben az a közös, hogy igaz hittel, szeretettel és bizalommal, őszinte szavakkal szólnak azokhoz, akik képesek a hallásra. Felgyorsult világunkban nagy szüksége van mindannyiunknak a kapaszkodóra. Kapaszkodónak szánjuk sorainkat abban a biztos hitben, hogy amíg olvassák, elfelejtik a külvilág zajait. Átrepülnek hetedhét határon s hol a gyimesi völgyben, hol a Hargita magasságában találják magukat, ízlelgetve a szavakat, gondolatokat és a szabadságot. Kívánunk mindannyiuknak sok örömöt a kötet olvasásakor, legalább annyit, mint amennyit mi éreztünk, amikor összeállítottuk, itt a télben, a szép tavasz reményével! L. Németh Erzsébet l