Lélek-darabkák [antikvár]

35 évesen lehet valaki csoda! Akire figyelni, felfigyelni kell! Ilyen ember Lepsényi Bálint. De hogyan lesz valaki költő és milyen vívódásai vannak, milyen félelmei! Vajon tudjuk-e? Egy életútban álmodozunk, élünk... szeretünk, csalódunk, de mindent tudunk és szeretünk a világról, amiben élünk! És meghalunk! Lepsényi Bálint móri mozgáskorlátozott költő, de elkötelezett költő, mint írja: „... hivatásom a versírás...!". Mindig „Add Magad!.,," hirdeti mindenek felett! Tisztelt barátaink, kedves olvasóink! Olvassák, olvassátok verseit, mert „Határtalan kultúra" árad belőlük. Felétek, Drága Barátaim! Olvasóim! Bálint végtelenül szereti és tiszteli városát, Mórt. Verseiből többször is visszaköszön a szűkebb élete, kisvárosa iránti „hazaszeretete"! „Szeretlek Mór" c. verse szinte himnisztikus értékű. Szép szóval, sorokkal kifejezi költő barátunk, mennyire szereti és tiszteli családját. Drága Olvasóink! Lepsényi Bálint érett férfi, aki szerelmes Vénusz Szilviába. Gyönyörűek és érzékletesek a szerelmes versei. A drága hölgynek szóló üzenetek igaz emberi ékszerek, bárkinek a gyönyörűsége lehetnek olvasáskor! Bálint több mint 20 éve tagja a móri Bice-Bóca Egyesületnek. 2013 március 9-én felvette őt tiszteletbeli tagjai sorába a móri Brindisi Szent Lőrinc Borrend. Édesanyja Lepsényi Gyuláné egyébként tagja a móri Borbarát Hölgyek Egyesületének. Lepsényi Gyula, az édesapa, pedig fáradtságot nem ismerve szállítja mindkettőjüket a különböző rendezvényekre, míg szabadidejében fafaragással foglalkozik.