Lendületlenül [antikvár]

Fedlap mentén a ragasztás enyhén sérült.
Harminchét éve születtem, Nyékládházán. Miskolcon élek. Felnőttem. Már ez sem volt kis dolog. Négykézlábról sikerült kétlábra állni s úgy, hogy nem segített senki sem. Csak magunkra számíthatunk, saját erőnkre, saját kultúránkra, saját művészetünkre. Igen rövid időszakok voltak azok, amelyekben olyanok lehettünk, mint amilyenek vagyunk: erősek, alkotók, játszók, álmodozók. Ezért hát siettünk, sietünk leélni az életet, csak essünk túl rajta minél hamarabb. Korán vénülünk, korán halunk. Nem vagyok pesszimista. De arcunkon a ráncok nem a sok nevetéstől mélyülnek egyre. Nem vagyok mégsem pesszimista.